Get Adobe Flash player

"Áldottak legyenek a füvek és a fák és áldott legyen a földön minden virág, és áldott legyen az út, áldott legyen a kő, mert itt jár halk léptekkel az Üdvözítő." (Ölbey Irén)



Ölbey Irén Általános Iskola OM:033479
4495. Döge, Osváth tér 6.
06-45-450-413 - sulidoge@gmail.com
Intézményvezető: Agárdy Sándor
Intézményvezető-helyettes: Józsi Barnabás


 

MENTORÁLÓ INTÉZMÉNY 

A KÖRNYEZETI - TERMÉSZETISMERETI NEVELÉS

ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS, HOLISZTIKUS
SZEMLÉLET MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE A DÖGEI
ÖLBEY IRÉN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN.

 

 

 

 




 


Ma 2020. november 28., szombat, Stefánia napja van. Holnap Taksony napja lesz.

Ki olvas minket?

Oldalainkat 192 vendég böngészi
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa111
mod_vvisit_counterTegnap388
mod_vvisit_counterEzen a héten2323
mod_vvisit_counterMúlt héten3423
mod_vvisit_counterEbben a hónapban11653
mod_vvisit_counterA múlt hónapban11983
mod_vvisit_counterEddigi összes látogató974513

Az elmúlt 20 percben Online: 6
A te IP címed: 127.0.0.1
,
Mai dátum: 2020 nov., 28

Iskolai hírek

Most láthatod a természetben: a vörösbegy

A középkorban „csipkemadár” elnevezéssel illették ezt a majd verébnagyságú énekesmadarunkat. Találó nevét a csipkebokor piros terméséről kapta, mely hasonló vörös begyéhez. A napokban a dögei iskolakert nyugati végében figyeltem fel egy öreg fűzfán  a fiókáit terelhető vörösbegycsaládra. Egészen közel jöttek hozzám.

A nyár folyamán  ha párás folyóárterekben, ligetes erdőszegélyekben jártok sokszor találkozhattok e feltűnő tollazatú, de sajnos kevéssé ismert madárfajunkkal. A neve ugyanis ismerősen cseng, de igen sokan verébnek hiszik, amig csak feléjük nem fordítja feltünő begytájékát. Nagy kerek szemeivel megbámulja a betolakodó idegent. A vörösbegyet élénkvörös mellfoltja messziről elárulja. Hátuk barnás, míg hasaljuk világosszürke. Olykor fiókáival is találkozunk, melyek gyámoltalanul üldögélnek s várják szüleik táplálékát. E vörösbegy fiókákat a jó szándékú kirándulók gyakran hazaviszik, de felnevelni a legritkább esetben sikerül odahaza. Hagyjuk őket eredeti környezetükben. Színük még – ifjúkorban – nem hasonlít a felnőtt madarak színéhez. Hosszanti, szürkésbarna foltok tarkítják mind a háti, mind a hasi oldalon a puha, szürkés tollú csemetéket. Az angolok nemzeti madara. A vörösbegy egyike erdeink leggyakoribb énekesmadarainak. Szereti a páradús sűrűségeket. Fészkét fű közé, a talajra, vagy talajmélyedésekbe építi, s itt költi évente két alkalommal is 4-6 fiókáját.

A kakukk igen sokszor a vörösbegy fészkébe tojja tojását, melyet a parányi madarak fel is nevelnek. Áprilistól októberig tartózkodik nálunk, majd a Mediterrán területekre vonul . Télen is láthatunk azonban példányokat főleg a madáretetők környékén. Ezek az északi területekről hozzánk érkező madárvendégek. Szívesen elfogyasztják a kihelyezett apróra reszelt sajtdarabokat pici almaszeleteket.Védett madarunk. Eszmei értéke 25-ezer Ft.

Szöveg: Agárdy Sándor           Fotó : Danku János


Mezei nyúlfióka

Még télen is rendszeres vendég volt az iskolakert déli végében a mezei nyúl. Sok kárt is tett mindaddig, amíg be nem hálóztuk a fákat. A napokban fűnyíráskor Slepeczki György, volt tanítványunk egy kis nyúlfiókára figyelt fel. Gondosan kikerülte, majd megfogta és behozta az iskolába ahol ügyeletes voltam. Néhány fotó után a kisnyulat elengedtük.
Vidám szökkenéssel átbújt a drótkerítésen és a közeli kertekbe vette az irányt. A környezeti nevelésemből - bár erősen pesszimista vagyok az elért eredményeket illetően-azért látszik valami reménysugár. Gyuriban nyomot hagyott a természet védelme, az élet védelme, amire tanítottam. Ez úton is köszönöm neki, hogy megmentette ezt a már szinte önálló nyúlfiókát!

(agárdy)

Szarvasbogár

Balogh Zoltánné, Rozika tanárnéni a kertjükben fotózta, videózta ezt a szarvasbogarat.

Kihajtott a hédervári „Árpád tölgy” egy termése az iskolai füvészkertünkben

Hédervár község nyugat Magyarországon Győr és Mosonmagyaróvár között a Szigetközben található Árpád kori település. Ebben a faluban található minden bizonnyal Magyarország legidősebb fája. A legenda szerint Árpád vezér is járt a fa alatt, s lovának kötőféke hagyta a fa törzsén még 907-ben a ma is látható nyomokat.

A kutatók 7-800 évesre becsülik ezt a kocsányos tölgyet. A századok alatt megküzdött tüzekkel, háborúkkal, érte villámcsapás, de megtámadták farontó bogarak és gombák is.

A fa ma is áll, s az erő, a kitartás és a hosszú távú gondolkodás jelképe. A korhadásnak indult famatuzsálem négy óriási ágából hármat már ledöntöttek a viharos szelek. 2007-ben aztán összefogással még sikerült megmenteni a fát, amely évről évre kihajt és termést is hoz. Erről a fáról kaptam 2019 őszén egy darab makkocskát Budapesten a Kertészeti Egyetemen. Dr. Halbrittel András tanár úr hozta el a fa alól. Néhány napon belül elültettem egy vedérbe s a szerszámos házikó déli végében rendszeresen locsolgattam.

Az idén tavasszal a makkocska kihajtott. Már majdnem arasznyi magasságú. Ez látható a képen . Bízom benne, hogy lesz aki később is ápolgatja, öntözi, s felnő –díszeként az iskolai füvészkertünknek. Ezek után szeretném ha a ricsikai 500-év körüli öreg tölgy- amely „Rákóczi-fájaként” ismert szélesebb társadalmi összefogásból szintén megújulhatna. Az ősz folyamán terméséből szeretnék begyűjteni, s talán kicsíráztathatom, és felnevelhetem ezeket az „időutazókat” melyek a távoli múlt egy darabját hozzák át nekünk a mába. (agárdy s.)

 

Ballagás 2020

További cikkeink...