A békák hiányát látva azt gondolhatnánk, hogy talán március legelején vagyunk, pedig április 5-ét mutatott a naptár. Béka, sikló, teknős, hal sajnos tényleg sehol egy darab nem volt. Madár viszont annál több. Három vállalkozó kedvű, gumicsizmával – benne három zoknival is rendelkező, s élelemmel, teával jól felszerelkezett tanulóval vágtunk neki Döge talán legszebb részének az „Aranyoskának”. Az egykori mocsárvilág mintha újra született volna a töméntelen csapadéktól. Olyan volt, mint 100-évvel ezelőtt. Visszamentünk hát az időben. A részvevő tanulók nevét is érdemes megemlíteni,mert nagyon szemfülesek voltak, akikből jó természetkutató válhat. Simon Szabolcs, Tara Attila és Varró József volt a kísérőm, pedig nem volt túl meleg, s a levegőben lógott az eső is. Térdig érő tavaszi kristálytiszta hideg vízben számos kis szigetecskére is eljutottunk. Lenyűgözően szép és madárdaltól zengő volt a táj. Már bimbózott a mocsári gólyahír, sűrű salátaként a víz alól is a fény felé igyekezett a réti boglárkák tömege, sarjadt a réti sás, kifeslettek a kerek rakottyabokrok. A tavaszt nem lehet már megállítani- legalábbis nekünk ezt üzente ez a vizeket járó két óra.

Öt hollót, sőt hollófészket, barna rétihéját, egerészölyveket, szitáló vörös vércsét, kékes rétihéját, őzeket, seregélyeket, nagy kócsagokat, bíbiceket láttunk nagy számban. Felfedeztünk egy széttépett borzot, megpillantottuk a kora tavasz legelső színes gombáját a piros csészegombát, s az „Intelke” nevű területen hátizsáknyi gyepvasércet is gyűjtöttünk.

A terepi kutatás egy nagyszabású kosborkutató túra előkészítése is volt egyben,melyet nyár elejére tervezünk. Addig persze a legközelebbi alkalommal szeretnénk beazonosítani az „Öszöd” nevű egykori középkori falut a dögei Tisza holtág környékén. Reméljük itt már sokan leszünk. Tara Attila szerint, s ezt a többiek is hangosan megerősítették- ez a délután 10-biológia és történelem órával is felért annyi mindent tanultak. Igen… talán ez az igazi kompetencia alapú, és személyre szabott oktatás, nevelés.

(Agárdi Sándor)

A dögei Ölbey Irén általános iskolában a holisztikus szemléletű ökológiai gondolkodás és cselekvés előtérbe állítása a pedagógiai programban is kiemelkedő szerephez jut. Ennek szellemében rendeztük meg március 22-én a Víz világnapi programsorozatot. Minden osztály feladatlap kitöltésével adott számot a vízről a vízi élővilágról szerzett ismereteiről. Gyakorlati feladatként fehér szegfűket kellett színes folyadékba helyezni, s meghatározott idő után az eredményekről beszámolni, illetve ennek a kísérletnek a növényélettani magyarázatával szolgálni. Mivel a rendkívüli szeles időjárás a szabadtéri programokat nem tette lehetővé, így például a "vízcsepp kereső verseny" vagy a papírhajó úsztatás, a mocsárjárás a jó idő beköszöntével  egy másik napon kerül megrendezésre.  A nap során tanulók és nevelők valamennyien egy kék szalagot viseltek, ezzel is a környezetünk védelmében való közös együttgondolkodást szimbolizálva. / Agárdy Sándor/

Ölbey-tabló készült

A nyíregyházi „Bessenyei társaság” kezdeményezésére várhatóan a nyári időszakra elkészül az a terem, ahol ünnepélyes keretek között megnyílik a „Nyírségi irodalmi tárlat”.

A Jósa András Múzeum kiállításán megyénk irodalmi életének kimagasló személyiségeiről készült egységes méretű tablók lesznek láthatók.

Iskolánk névadójának, Ölbey Irénnek a kiállítási tablóját Józsiné Sárdi Éva tanárnő tervezte meg és készítette el Agárdi Sándor igazgató valamint Józsi Barnabás és Balogh Zoltánné segítségével.

Az esztétikus tablón a költőnő legfontosabb műveit, legismertebb fotóit, sőt kézirat részleteit is láthatja majd a közönség.