Get Adobe Flash player

Iskolai hírek

Tanévkezdő információk

Reményik Sándor: Csipkebokor

Most láthatod a természetben!

Az ugarcsiga

Gyermekkoromban májusi, júniusi esős napokon óriási –talán  több ezer egyedből álló csoportjaiban is megfigyelhető volt ez a  csigafaj. A kert alatti ördögcérnás bozótosban lépten nyomon látható volt. Sokáig azt hittem ez az éti csiga. Valójában Európa legnagyobb házas csigájától, az éti csigától jóval kisebbre nő. Megyénk szinte minden területén találkozhatunk vele még ma is. Számuk azonban a gyomírtók és a rovarölőszerek használata miatt erősen lecsökkent. Négy éves korában éri csak el az ivarérettséget, s addig a pici csigákra számtalan veszély leselkedik. Nagysága és színezete alapján is könnyen elkülöníthető az exportcikknek számító és sajnos, ezért szintén egyre gyérülő nagytermetű éti csigától. Az ugarcsiga  25-35 milliméter közötti nagyságú, s többnyire piszkosfehér vagy szürkés árnyalatú a mészháza. Domboldalakon, füves réteken, gazos fasorokban, kertekben, nedves árkokban, töltésoldalakon találkozhattok vele. Mészházán nincsenek minták, csak halványan kidomborodó bordácskák. A fagyok elmúltával bújik elő téli, földalatti rejtekeiből. Egy-egy májusi, júniusi zápor után szinte hemzsegnek a talajon. Ekkorra esik ugyanis párzási időszakuk. Fehér színű, aprócska gyöngyökhöz hasonló petéit néhány centis, maga vájta gödörbe helyezi. Az ugarcsiga különböző növényi anyagokat fogyaszt. Ősszel többször is megfigyeltem, amint kettétört burgonyán lakmározott vagy féltucatnyi csiga. Tél közeledtével a földbe vagy vastag avarréteg alá húzódik, s háza bejáratát vékony mészlapocskával betapasztja. Ha találkoztok vele, amint kimért lassúsággal halad útján, ne lépjetek rá oktalanul – csupán az „erősebb” jogán. Tiszteljétek benne az élőlényt! Hazánkban védett állat, melynek 5-ezer Ft az eszmei értéke. A természetes bozótosok, gazos nedves árkok meghagyásával remélhetőleg nem  kell tartanunk  további  rohamos megfogyatkozásától. ( agárdy s)

Most láthatod a természetben!

A parlagi ligetszépe

Útszéleken, gyér füvű homokdombokon, vasutak mentén és még számtalan helyen június közepétől augusztus végéig díszlik ez a kétéves, gyönyörű szép vadvirág. Iskolánk gyógynövénykertjében rögtön a bejáratnál is látható. Ugyanis sokféle célra használják, mint kiváló gyógynövényt. A kifejlett ligetszépe magassága olykor az egy métert is meghaladja. Vastag erős gyökere mélyre hatol a talajba. Észak-Amerikából származik, de olyan jól érzi magát nálunk, hogy szerte az országban elterjedt. Mintha sárgán világító magas gyertyák lennének – ez az első benyomása róla a vele ismerkedőnek. Különösen szép látvány éjjel, a zseblámpa fényében sárgálló virágtömeg. Élénksárga virágai este nyílnak, s édes illatukkal magukhoz csalogatják a sokféle éjjeli lepkét. Gyakran napközben is látni a virágaiból lakmározó szendereket, kacsafarkú lepkét. Sok bogár pedig egyenesen virágporáért keresi fel. Egy apró kísérletet is végezhetünk a növénnyel. Érdemes vázába tenni, mint vágott virágot. Ekkor ér csak meglepetés bennünket. Ugyanis minden reggelre kifeslik egy-egy bimbó, s kibomlik a visszahajló csészelevelek által  összefogott sárga virágkoszorú. Bár virágai nem hosszú életűek, egy bimbókkal teli hajtás egy héten túl is szépen díszlik vázánkban. A különböző talajtípusokra a parlagi ligetszépe egyáltalán nem igényes. Elviseli a száraz homokot, de a nedves agyagtalajokat is. Kertünk kedves dísze lehet e növény melynek nagyobb virágú dísznövény változatát a virágboltokban is megtaláljuk. ( fotó és szöveg: Agárdy Sándor)

Most láthatod a természetben!

A közönséges lószúnyog

Nem kell vízpartra, vagy erdőbe menni, hogy megpillantsuk ezt a hatalmasra nőtt szúnyogfajt. A zöldségeskertekben, parkokban, szőlőkben, legelőkön sok ízeltlábú között időnként találkozhatunk egy igen furcsa jószággal is a közönséges vagy kósza lószúnyoggal. Sok ember ok nélkül fél e cingárlábú, kétszárnyú rovartól, holott teljesen ártalmatlan! Csupán növényi nedveket szívogatnak. Feje csőrszerűen megnyúlt s itt találjuk szívó szájszervét. Zörgő röptéről és figyelemre méltó hatalmas három pár lábáról mindenki könnyűszerrel felismeri.

Ha óvatlanul kézbe fogjuk lábait, igyekszik menekülni, s egy rebbenéssel letörheti cérnavékonyságú végtagjai valamelyikét. Színezetére a rozsdabarna szín a jellemző, akárcsak rokonára, a hozzá igen hasonló kerti lószúnyogra. A fej, a tor és a potroh hosszúsága a 2,5 centimétert is elérheti, de ettől nagyobb méretűnek tűnik hatalmas lábai miatt. Hátsó szárnyait alig vesszük észre. Ezek az elcsökevényesedett szárnyacskák nagy szerepet játszanak az állat repülés közbeni egyensúlytartásában.

Sok száz apró fekete petéjét nedves kerti talajokba rakja, s a kikelő lárvák tömeges elszaporodásuk esetén a gyökerek, sőt a talajból feljőve a termesztett növények leveleinek megrágásával jelentős károkat okozhatnak. Különféle talajfertőtlenítő szerekkel, s a gyomosodás megakadályozásával, vetésforgó alkalmazásával védekezhetünk az általa okozott károk ellen. (fotó és szöveg: Agárdy Sándor)

Ki látott már ilyet?

2019.július 27-én a koradélutáni órákban a Tornyospálca Jéki-szél nevű területén található  kb. 20-éves fehér nyáras területén „vadásztam” barna érdestinóru gombára. Mivel előtte egy nappal bőséges eső áztatta  a vidéket- gondoltam éppen ideje a gombaszedésnek. Tinóru - ki tudja miért 5-10-db elöregedett példány ha volt, ezt le sem szedtem. Viszont már visszafelé tartottam  a Kotyor nevű régi vízállás felől amikor az erdő szélén a második sor nyárfa alatt- néhány lépésnyire a tarlóföldtől feltűnő-sőt ijesztő jelenséget figyeltem meg. Kissé meggörbült vörös végű ujjszerű képződmények  állták félkörbe a fatörzset. Nem lehetett nem észrevenni.  Ilyen a vörös szín riasztó, figyelemfelhívó volta ! Szinte az egész aljnövényzet barnás-zöldes-sárgás volt, a már lehullott nyárlevelektől és az elszáradt egérárpa szalmájától , viszont a száraz fa tövében az 5-db ceruzavastagságú   „ valami” látványa nem hagyott nyugodni.  Visszamentem a kocsiban mindig nálam lévő fényképezőgépért , majd több képet is készítettem. Azt már láttam, hogy valamiféle gomba /szömörcsög féle/ lehet, de biztosat csak hazaérve a határozás során próbáltam szerezni. Kiderült, hogy tényleg szömörcsög. Ezt egyébként a kellemetlen dögszaga is elárulta amint az objektívvel fölé hajoltam. Nagyobb- akár arasznyira is megnövő rokona az erdei szömörcsög az iskolánk füvészkertjében is látható volt azon a napon. Megbeszéltem a látottakat a fiammal, majd Széles András kollégámnak is átküldtem e-mailan a képeket. Ő több gombász szakembernek is megmutatta, s úgy tűnik valami ritkaságot találtam? Bár csak a szakemberek által elvégezhető pontos spóraelemzés tehet rá pontot, de a talált gomba morfológiai jegyei   alapján  feltételezhető, hogy a ritka- igen sokak által( általam sem)  még sohasem látott  Elegáns kutyaszömörcsög / Mutinus elegans/ vagy a  hazánkban még  nem talált Málnavörös kutyaszömörcsög . / Mutinus ravenelii/

Mindenesetre  órák múlva visszamentem, s néhányat begyűjtöttem mint bizonyító példányt a forróságban  már fonnyadó termőtestekből. Régi barátomnak egy erdei iskolát vezető biológia tanárnak, Domina Norbertnek is elküldtem a gombafotót, s Ő is azt mondta, hogy ilyet sohase látott. Jómagam több mint 40-éve járom a természetet de most találkoztam ehhez hasonló különleges lénnyel. Merthát a gomba se nem növény, se nem állat. Gomba, aminek lenyűgöző faj és fajtagazdagsága ismert ( vagy még nem ismert).

A fa tövében még több úgynevezett boszorkánytojást is találtam az avarban. Ebből a látottak szerint hófehér kis labdákból bújik majd ki a gomba 5-8-cm magas ceruzavastag termőteste. A továbbiakban még szeretnék néhány fotót készíteni, de a gombát semmiképpen sem kívánom a termőkelyén bármiképpen háborgatni. Aki részletesebben kíván a szömörcsögfélékről olvasni, sok ismerethez juthat a gombahatározókból, valamint az internetről is. (  szöveg és fotó: Agárdy Sándor)

Most láthatod a természetben!

A gyászlepke

Az első találkozásom ezzel a máshoz nem hasonlító lepkefajjal jó 10 évvel ezelőtt történt. Egy deres márciusi hideg reggelen történt az eset, amikor fűtés céljából megbontották az egyik falusi ház udvarán száradó ölfarakást. A fák közötti üregben egy teljesen megdermedt állapotú nem mindennapi színű nagy lepkét talált az egyik segédkező gyerek, aki még azon nyomban elhozta hozzám megmutatni a rovart. A tanuló elmondta, hogy az állatot száraz hideg helyen egy farönk alatt, összecsukott szárnyakkal találták, azt hitték elpusztult.(Én meg úgy is mindent összegyűjtök, hát jó lesz valamire). Kivéve a befőttes üvegből a lepkét az iskola meleg tantermében egy nagyméretű szúnyoghálóval fedett egykori akváriumban helyeztük el s vártuk „kiolvadását”. Ez a folyamat két napot vett igénybe majd kora tavaszig tovább éldegélt kényszerű fogságában, míg az első melegebb napon útjára nem engedtük.  Közben mézzel kevert sörös cseppekkel próbáltuk táplálni.
A közelmúltban a délutánba nyúló ügyelet után Dögében egy röpke ”fotólesre” indultam. Az iskola mögötti épülő csatorna vadvirágokkal benőtt partján, egy fűzfa törzsén újra megláttam, pedig siklókat kerestem.  Ezt a fát kedveli a hernyója is legjobban, s a fűz feketén csillogó sebzett kérgén a kicsurgó nedvet szívogatták. Többen is felröppentek. Nagy termetük ellenére igen gyorsan repültek.  A földre hullott gyümölcsökön lehet a legtovább megcsodálni ezt a csodás lepkefajt. Talán ősszel a földre pottyanástól megrepedt édes ringlókon még látunk néhányat, atalanta és kis rókalepkék társaságában.
A gyászlepke mert, hát ezt találtam meg Dögében is ez alkalommal, sajnos a legjobban megfogyatkozott lepkéink közé tartozik - holott valaha igen gyakori faj volt. A tarkalepkék családjába tartozik akárcsak a közismert kis rókalepke vagy a nappali pávaszem. Virágok nektárját is szívogatja, de többnyire puhafák kicsurgó nedvével táplálkozik. Az áttelelő példányokat áprilisban látni először s májusig élnek, de a következő nemzedék tagjai egészen októberig csaponganak. Erdőszéleken, virágos réteken vízparti puhafás ligetekben, gyümölcsösökben találkozunk vele leginkább.  Hernyója is többnyire puhafákon fejlődik. A kifejlett lepke szárnyainak fesztávolsága 5-6 centiméter, tehát viszonylag nagyméretűre nő. A szárnyak bársonyos barnás- feketék, széleiken világoskék foltok díszítik, míg a szárnyak széle sárgásfehér. Igazán feltűnő jelenség! Érdemes néhány percig elgyönyörködni benne.

Hazánkban 50-ezer Ft eszmei értékkel védelem alatt áll! ( agárdy)  Fotó: Danku János.

Most láthatod a természetben!

A gyilkos galóca

Az elmúlt napokban többen kerestek meg, hogy vizsgáljam meg a kosarukba, vödrükbe szedett gombatömeget. Bár felismertem mit rejtenek a „gyűjtemények”- nem segíthettem, mert van erre a feladatra kiképzett  avatott szakember . A csapadékos nyári időjárás, majd a hirtelen jött meleg, seregestől csalja ki a földből a különböző gombákat. A Rétközi-tó melletti akácos például tele van nagy őzlábgombákkal. A gazdag forma és színösszeállítású gombafajok között rábukkanhatunk egy olyanra, melynek igen pontos felismerése minden embernek életbevágóan fontos kell, hogy legyen. Már a neve is horrorisztikusan cseng!... Gyilkos galóca! Bár az iskolában a 6. évfolyam természetismeret tantárgynál is tanítjuk, az igazi, ha a természetben is látjuk, s elemezzük.  Erdei táborok, túrák során jövünk rá, hogy a legtöbb gyerek, - a felnőttekről nem is szólva – csak hallomásból tud valamit a szinte minden évben áldozatokat szedő gyilkos galócáról. Még ma is keringenek babonás tévhitek, mely szerint minden gomba ehető, csak jól kell elkészíteni. Sajnos ez a tévedés életekbe kerülhet! Elég, ha a sok ehető gomba közé egy gyilkos galóca vagy annak egy darabkája is kerül, s egész családokat irthat ki, bárhogyan s bármennyi ideig is süssük, grillezzük vagy abároljuk. E veszélyes gomba színe igen változatos lehet, a halványzöldtől a csontfehérig. Kalapja fiatal korában domború, majd vízszintesen kiterül. A kalap alján a lemezek sűrűn állnak, s leginkább hófehérek. A tönk felső harmadában elszakítás nélkül le nem vehető gallért találunk. A tönk földben végződő végét pedig vaskos bocskor öleli körbe. Mindezen ismertetők alapján, ha találkoztok ezzel gombával a természetben, könnyen felismerhetitek, s elkülöníthetitek más gombafajoktól. Jobb, ha nem is nyúltok hozzá! Egy szép fotót azonban érdemes készíteni róla.  Bármennyire is biztosak vagytok azonban ismereteitekben – mivel igen sok másfajta mérgező gomba is előfordul – a szedett gombát mindenkor vizsgáltassátok meg a piacokon, vásárcsarnokokban ingyen szaktanácsot és felvilágosítást nyújtó gombaszakértőkkel! (Agárdy Sándor)

További cikkeink...