Rohan a gyors.Előtte ködlő távol.
Mögötte kék zászló a füstszalag.
A töltésnél, ahol a gyér akác-sor
- Mintha elvágták volna-megszakad.
Egy ember ül. Barázdáltarcú. Barna.
-A nap topázport tékozolva ont.-
Földszínű rozskenyért szorít a marka.
Az izzadt zubbony rajta csupa rongy.
Apró ingeskorától követ vág tán.
Kitett,koldus fia a földnek ő.
Vadul,mohón eszik.Mellette csákány
S egy sorvadt fa.magasra szökkenő.
Vadul,mohón eszik.Szegény testvérem.
Az életed de unt átok lehet.
Verekszel, harcolsz,izzadsz,égsz keményen
S alig van meg a száraz kenyered.
Vadul, mohón eszel.Szegény testvérem.
Ki elhagyott vagy,mint az úti gyom,
Pálinkák gőzénél, a lejtő szélén.
Mondd,elfog-é a nagy mélységiszony.
Szegény testvérem olykor lelked éhét,
Mondd, oltja-é szeretetlakoma?
Vagy tán a jóság,igazság és szépség
Kenyerét nem is kóstoltad soha?
...Ott ül a töltésnél.Búsarcú.Barna.
Kábán tekint a gyorsvonat után.
Földszínű rozskenyért majszol az ajka
S görnyedt testét fény fonja át puhán.
| 
| 