Iskolánk színjátszó szakkörének tanulói, 2012. november 16-án pénteken délután a kisvárdai 5. sz. általános iskola meghívásának tettek eleget.
A táncteremben a rakamazi fesztivál díjnyertes három produkcióját láthatták a kisvárdai gyerekek és tanáraik.
A három rövid színdarab nagy tetszést aratott. Köszönet a dramaturgiai munkáért és a szakmai betanításért Baráth Anikó és Szabóné Balogh Erika tanárnőknek, a tanulók szállításáért rajtuk kívül az önkormányzatnak, Pappné Belinszky Júlia tanárnőnek  és Agárdy Sándor igazgatónak.

Örültünk a sikernek, s annak, hogy tovább öregbíthettük intézményünk hírnevét.

/ Batta Gergő 7. oszt. tanuló/

Az iskola illetve az iskola nyugati oldalán található liget egykori lakódombja  alatt háromezer éves bronzkori, illetve honfoglalás kori emberi települések nyomai bukkannak elő napról-napra. A nyár folyamán már Dr. Istvánovits Eszter régész és munkatársa is járt iskolánkban s megtekintette a leleteket. Meghatározták korukat. Az egyik anyag a Gávai kultúrába tartozó mintegy háromezer évvel ezelőtt itt élt emberek edénytöredékeiből áll, s ezek a mai református templom nyugati domboldalából kerültek elő. A honfoglalás kori anyag  nagy része az iskola melletti domb déli oldalán került elő. Sajnos az egész anyag igen bolygatott. Nagy segítséget jelentettek az októberben történelem órán  majd egy -egy napon  a délutáni szabadidejükben tanáruk vezetésével itt kutató kis ötödikes diákok is. Az összegyűlt anyagot már megtisztították, de egy kiállítás összeállítását is tervezik. A fotón a kis kutatók a gyűjteménnyel az iskola helytörténeti termében láthatók. Nagyon érdekes fenékbélyeggel ellátott edénytöredékek is előkerültek,melyek az iskola igazgatójának szobájában megtekinthetők.

A napokban benépesült az iskola madárháza, melyet Józsi Zoltán asztalos mester készített társadalmi munkában. Az angol labor előtti kiszögellésben nagy röpdében leltek otthonra a kisvárdai tenyésztők által adományozott madárkák. Hamar megkedvelték új és tágas lakóhelyüket. Minden szünetben nagy csoport gyerek álldogál előttük és gyönyörködik villámgyors ugrálásukban s kellemes énekükben.

Adjunk nevet a madárkáknak! A legjobbnak vélt ötleteiteket kérjük írásban adjátok le saját nevetekkel együtt egy írólapon, az iskola igazgatójának!

Határidő: november 16.

A madárház előtti falon egy kiírás is látható, melyet most közreadunk.

Japáni sirálykapinty

(Lanchura striata var. domestica)

A csíkos hátú bronzpintyeknek Kínában 4-500-éve háziasított kultúralakja, amely Japánon át 300-éve került Európába.

A hímek és a tojók egymástól csak a füttyük alapján különböztethetek meg.

Igen jámbor, társaságkedvelő díszmadár. Nagyon sokan kedvelik.

A tojókban rendkívül fejlett a kotlási ösztön, de a hímek is szívesen vesznek részt a költésben.

Fészekalja 4-7 tojásból áll,melyen 14-16-napig kotlik.

Tartásra, takarmányozásra igénytelen, általános díszpintykeveréken is kiválóan megél.

Fő táplálékai: köles, muhar, fénymag, tyúkhúr, reszelt sárgarépa, alma.

Rendszertani besorolás:

Ország: Állatok/ Animalia/

Törzs: Gerinchúrosok/Chordata/

Altörzs: Gerincesek / Vertebrata/

Osztály: Madarak /Aves/

Rend: Verébalkatúak /Passeri/

Család: Díszpintyfélék / Enstildidae/

Faj: L. striata

Alfaj: L.s.domestica

A pintyek kérése: Kedves gyerekek! Kérünk benneteket ne adjatok be semmit az egyébként kényelmes, tágas és meleg kis röpdénkbe. Megbetegszünk minden olyan ételtől amit ti esztek! Ne dobjatok be kenyeret, szalámit, papírt, radírt, ceruzát, tankot és televíziót, illetve bármi haszontalanságot. Egyébként is vannak, akik gondunkat viseljék.

Mi jól elvagyunk a hagyományos vegetáriánus koszton. Köszönjük, hogy nézegettek bennünket. Mi is titeket! Ti sem vagytok furcsább lények kedves embergyerekek mint mi. Talán nekünk nincs gondunk a tanulásra vagy az iskolára, mert már kijártuk. Ének órára sem kellett járnunk mégis szépen énekelünk Nektek és a magunk örömére. Boldogan vagyunk a sulitok része. Örüljünk egymásnak! Szeressetek bennünket!

Köszönettel az iskola öt kis pintyőkéje.

Október 27-én a dögei II. Világháborús hősi emlékműnél volt megemlékezés az általános iskola és a községi önkormányzat szervezésében.
Papp Zsófia 7-osztályos tanuló, az ünnepség narrátora köszöntötte az egybegyűlt emlékezőket.
Horváth Eszter 8.osztályos , és Titka Ivett 6.osztályos tanulók  megható szavalati után Tóth Sándor honvéd ezredes, történész elevenítette fel a világháborúk borzalmait. Szólt a katonák hősiességéről, a háborúk értelmetlenségéről, s hiteles beszámolókból emelt ki részleteket a doni tragédia 100-ezres magyar embervesztesége  kapcsán.  Agárdy Sándor iskolaigazgató a halottak napjával kapcsolatban olvasta fel gondolatait.
Beszéde végén a következőket kívánta. "Adja Isten, hogy kegyeletteljessé váljon minden megemlékezés! Ne legyen egyetlen lélek sem,melyben ne fogalmazódna meg szerettei iránt való jó érzésének valamilyen elfogadható megnyilatkozása. Sokkal hatalmasabb életet teremteni,mint elpusztítani azt. Az emlékezésben van egy közös dolog is. Ez a hit, a remény és a szeretet, mely képessé tesz mindannyiunkat, hogy bízzunk, higgyünk, és elviseljük mindazt ami ér bennünket e földön."
Az egyházak vezetőinek imáit  és áldásait Terjékné Eszterhai Enikő református lelkipásztor és Nagy Zsolt római katolikus káplán Úr mondta el.

Az emlékmű talapzatán koszorút helyezett el a községi önkormányzat képviseletében Mártha Csaba alpolgármester úr és dr. Komoróczki János jegyző úr. A református egyházközség nevében koszorúzott Terjékné Eszterhai Enikő lelkipásztor asszony és Cselle János főgondnok úr.
A római katolikus egyházközség nevében koszorút helyezett el Nagy Zsolt káplán úr valamint a katolikus ifjúság nevében Horváth Csilla 6. osztályos és Szónok Péter 8. osztályos tanuló.
A Dögei Nők Egyesülete nevében helyezett el koszorút Szántó István Csabáné és Nagy Jánosné. Az Ölbey Irén Általános iskola tantestülete és tanulóifjúsága koszorúját Révész Gyuláné alsós munkaközösség vezető és Agárdy Sándor igazgató úr helyezte el, mig a tanulóifjúság nevében Kántor Zsanett 6.osztályos és Dankó Tamás 7.osztályos tanuló koszorúzott.
Az ünnepség az iskolai osztályok mécseseinek elhelyezésével, korabeli katonadalok hangjának kíséretével ért véget.