Get Adobe Flash player

A hónap verse

Ölbey Irén: Téli dal.

Ültünk a kályha lángja mellett

A barnaszárnyú alkonyatban.

Szóltál:" Dél szép szigetjein most

Bűvös,kábító vad tavasz van.

 

Forró réten lepkék pihegnek.

Madár csattog smaragd ligetben.

Rőt fény táncol a szürke földön.

Rőt fényre szomjas árva lelkem."

 

Ültünk a kályha lángja mellett.

Szódban bús vágy zenélt fel halkan.

Kinéztem.Ott kinn hó kavargott

A barnaszárnyú alkonyatban.

Ölbey Irén: Téli dal

Ültünk a kályha lángja mellett

A barnaszárnyú alkonyatban.

Szóltál:" Dél szép szigetjein most

Bűvös,kábító vad tavasz van.

 

Forró réten lepkék pihegnek.

Madár csattog smaragd ligetben.

Rőt fény táncol a szürke földön.

Rőt fényre szomjas árva lelkem."

 

Ültünk a kályha lángja mellett.

Szódban bús vágy zenélt fel halkan.

Kinéztem.Ott kinn hó kavargott

A barnaszárnyú alkonyatban.

Ölbey Irén: Mint a csermely

Az örök s mérhetetlen Isten
az, aki betölt mindent itt lenn

minden magasságot s mélységet,
Ő az Úr, Igazság és Élet.

Fuss felé s ömölj bele vágyva,
mint csermely az óceánba.

Ölbey Irén: Jóság

A lélek jósága

lángoljon tebenned,

ahol bánatot látsz,

törüld le a könnyet.

 

Töltse be szívedet

nagy, forró szeretet,

a bús éhezővel

osszad meg kenyered.

 

S árvának,fázónak

nyújts jó, meleg ruhát

s mindig titokban adj,

ne tudja a világ.

 

S ne légy soha durva,

szádon jó szó legyen,

legyen a jóságod

tüzes és végtelen.

 

Hír,dicsőség elszáll,

porrá válunk s röggé.

De a jóság fénye

izzik,él örökké.

Ölbey Irén: Szonett a hulló levelekről

Már kezdi szép aranyszínű tavasszal

S ha forró fényzáport locsol a nyár

A holt lomb akkor is táncolva száll.

Az ősz egész rozsdás boglyát levagdal.

 

Hull álmodón a nyírott, ősi parkban,

Zokogva hull az erdőn, kerteken,

Tavasszal, nyáron, ősszel, bús telen,

Hull mindenütt és mindig halkan, halkan.

 

A szél fájón gyászindulót nyekerget

S mint harcosok vad harcteren elesnek,

Hull, hull a lomb s az elmúlásra int ő.

 

A fák lelkén a bú sírássá halkul,

Könnyükből új levél nő s új avar hull.

Óh bánatos , örök, szilaj keringő.

További cikkeink...