2015. június 2-án izgatott várakozással telt a 2. osztályosok első két órája. Mindannyian a „kirándulást” várták. Ha tehették volna, felgyorsítják az idő múlását.

Végre elkövetkezett az indulás. Rövid buszozás után megérkeztünk a kisvárdai Rétközi Múzeumhoz. A múzeum dolgozói kedvesen fogadtak minket és tájékoztattak az elkövetkezendő programokról. Szívesen invitálták a gyerekeket családjaikkal együtt. Múzeumpedagógus vezetésével nyertünk betekintést az épület történetébe, az állandó kiállítások érdekes részleteibe. A kovácsműhely a fiúkat, míg a népviseletbe öltöztetett babák a lányokat érdekelte jobban. Megtudtuk azt is, hogyan készült a kenderből fonal, majd vászon. A régészeti leletek és a hozzájuk kapcsolódó nem mindennapi történetek lenyűgözték a nebulókat. Fürkésző tekintetekkel csodálták az ásatások kincseit is. Tanakodtak, vajon melyik tárgyat mire használhatták régen. Kíváncsiságuknak hangot is adtak kérdések formájában. Az életkoruknak megfelelő szintű válasz újabb kérdéseket vetett fel bennük. Örömmel töltötte el őket, amikor egy-egy kiállított régi használati tárgyra ráismertek.

A kulturális töltődés után a kellemes melegben finom fagyival hűsítettük magunkat. Mindenki élvezte a másik társaságát. Séta közben felhívták egymás figyelmét a számukra ritka és érdekes látványokra.

Fagyizás után elsétáltunk a Várkertbe, ahol megpihentünk a fák óvó árnyékában. A tavon szerencsénk volt megfigyelni egy gémet, amint ebéd után kutatott, majd sietve felröppent.

Érdekes, új tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodva indultunk haza. A rövid, de annál tartalmasabb kirándulás igazán aktív időtöltés volt. Az örömöt sugárzó szempárok a legfőbb mutatói ennek. Ezt bizonyítja a sok szép élményrajz is, amit a gyerekek készítettek.

Erika és Julcsi néni