Három éve hirdettünk akciót a dögei római katolikus templom kertjében évtizedek óta  lassan enyésző 19. századvégi angyalszobrok megmentése érdekében. A szobrokat Ferenczy Emil  dögei földbirtokos vásárolta Budapesten s a templom felépülte után a 19. század legvégén helyezték el a tetőzet sarkain.
Magánszemélyek és az egyháztagok adományiból íme  megvalósult az álom. A csodálatos ékszerdoboz - a kis római katolikus kápolna déli oldalán felállításra kerültek a közel 120-éves terrakotta angyalszobrok!
A kőműves munkálatokat a dögei önkormányzat anyagi támogatásával Molnár Vidor mesteri módon végezte el. A  míves műalkotásokat, melyek  az 1970-es évek felújításáig  a templomhajó tetőzetének magasában voltak rögzítve, sajnos a felújításkor, mivel összetörtek már nem helyeztek vissza az eredeti helyükre. Az ősz folyamán megkezdődhetett a helyreállítás. A tisztítási munkákban részt vettek az iskola tanulói is. A napokban speciális festéssel az időjárás elleni védelmet is megvalósították s az október 19-i Szent Hedvig védőszent ünnepén a templombúcsún már a helyreállított szobrokban gyönyörködhetünk. Köszönet mindenkinek aki  a szobrok megmentésében közreműködött, vagy anyagiakkal segítette  a helyreállítást. Egy új, szép   színfoltja lett ez a templomkert Döge községnek.

(as)

Tisztelt Igazgató úr!

Rendkívül nagy élményt jelentett számomra a szülőfalumban tett látogatásom.

A bennem ébredt gondolatokat írásba foglaltam és megküldöm Önnek.  Ismételten nagyon szépen köszönöm a fogadtatást és az idegenvezetést iskolájában.

Ma is sokszor eszembe jutnak az ott látott a tudás megszerzését segítő Iskolai tantermek, a tanösvény és sok más olyan nekem is kedves emlék amit én úgy értékelek, hogy az mind segíti a mai fiatalok képzését. Nekünk idősebbeknek pedig abban segít, hogy szép emlékeinket felidézze.

Ismételten gratulálok és további szép sikereket kívánva!

Üdvözlettel:

Binó Imre

A teljes levél letöltése itt: 60 év után ismét szülőfalumban, Döge községben

Sokan kérdezik egymástól az utóbbi napokban, hogy milyen katicabogár lehet az amely a fák kérgén több százas csapatokba összebújva látható, s tömegesen lepi el az emberek ruháját, arcát, táskáját. A hazánkban őshonos és sokak által közismert kétpettyes és hétpettyes katicabogarak ezektől a sokszínű állatkáktól sokkal ritkábbak, s kerülik is az embert. Ez a nagy tömegben téli zugokba húzódó katicabogár a harlekinkatica vagy más néven rémkatica.
Igazából ránk nem veszélyes, nem úgy a levéltetvekre amelyekkel táplálkozik.  Igazi rovarragadozóról van szó, mely sokkal agresszívebb  mint a nálunk  honos két másik katicafaj. Valójában  Kelet-Ázsiában van ennek a rovarfajnak az őshazája, de az elhibázott biológiai védekezés egyik iskolapéldájának is nevezhetjük tömeges elterjedését. Előbb az USA-ban majd Nyugat-Európában kísérleteztek vele-mint biológiai védekezési lehetőséggel. 2008-ban azonban már hazánkban is megtalálták . Jó magam 2010-ben egy tornyospálcai garázsban  maréknyi példányát le is fényképeztem, de még nem tudhattam, hogy hatalmas inváziója előtt állunk. Sok biológusnak mutattam meg  a fotón ezt az új fajt.
Olykor kellemetlenül csíp is, ráadásul sárga keserű bűzös váladéka a ruhánkon is nyomot hagy.  Nagy csoportjaiban többféle színformációjú bogarak fordulnak elő, s nyugodtan lakmároznak a levéltetvek tömegeiből. Félni persze nem kell tőle!  Nem áll védelem alatt!

(agárdy s.)