Dögében a Titka szoroska elején egy öreg fenyőfán évek óta nagy fülű baglyok telepszenek meg. Senki nem háborgatja a 8-10-fős kis csapatot. Egész évben megfigyelhetjük, de télen hét végi kirándulásaitokon gyakrabban találkozhattok az északi vidékekről lehúzódó erdei fülesbaglyokkal. Méltóságteljesen ülnek, egészen közel engedve a hívatlan látogatót. Főleg fenyőfákon, tujafákon, fűz és nyírfákon fedezhetjük fel őket. A fák alatt 4-6 cm hosszúságú s 2-3 cm szélességű szürke színű képletek a bagolyköpetek is jelzik a madárfaj jelenlétét. Ezek a táplálékállatok megemésztetlen csont szőr vagy tollmaradványai. Vizsgálatuk a madár táplálkozásáról, a zsákmányállatokról nyújt tudományos értékű eredményeket. Ti is gyűjthettek bagolyköpeteket, s ha szükséges rövid szárítás után bonctűvel szétbontogathatjátok őket, s a benne talált maradványokat kartonlapra sorba ragaszthatjátok. A talált csontokat sztereo mikroszkóp alá helyezve egy igazi csodavilág tárul szemetek elé. Mindez kiváló vizsgálódást jelenthet az iskolai természetkutató szakkörök tanulóinak.
Hamarosan a 7. osztályosoknak is részük lesz úja ebben az élményben! A baglyok iránti kíméletlen ellenszenv egyes helyeken még ma is él. Pedig az erdei fülesbagoly egyike az erdő leghasznosabb állatainak. 30-35 cm magas madár. Hosszú tollfüleit – melyek nem is valódiak, csupán a hangok fülhöz vezetésére szolgáló tollpamacsok –, veszély közeledtére felborzolja. Sárgásbarna, finom, hosszanti foltokkal díszített tollruhát visel. A hiedelemmel ellentétben nappal is lát, de mivel fő táplálékai, a rágcsálók szürkületben és este mozognak, így a nappalt madarunk többnyire pihenéssel tölti. Sűrű lucfenyőfákon egészen a törzshöz húzódva bóbiskol. Repülése szinte nesztelen. A késő délutáni szürkületben kelnek szárnyra. Zsákmányállatát mely többnyire mezei pocokból, egérfélékből kisebb madarakból áll, egészben nyeli le. Begye nincs, s az emészthetetlen csont, toll és szőranyagot un. köpetekben visszaöklendezi. Ezeket megtalálhatjuk a pihenőhelyei alatt. A benne talált csontokból következtethetünk táplálkozására. Kartonlapra fel is ragaszthatjátok a kibontott csontdarabokat. Nem árt a köpetek szétbontásakor szájmaszkot használni! Az erdei fülesbagoly hazánkban gyakori fészkelő. Fészket nem épít. Elhagyott varjú-, szarka- és szajkófészekben üti fel tanyáját. Sokszor találhattok tavasszal a fészke közelében vagy épp a földön röpképtelen kis fiókákat. Sohase vigyétek haza őket! Ezek nem elhagyott madarak. Tegyétek fel őket a fára ahol a szülők megtalálják őket. Kertekben, parkokban, ha felfedeztétek nappali pihenőhelyét, ne háborgassátok. Jelenlétük felér akár több macskával is. Eszmei értékük 50-ezer Ft. Ebben az évben ez a madárfaj lett az év madara!

Kép és szöveg: Agárdy Sándor