ha szeretet nem lobog szívemben,

csak csengő-zengő cimbalom a lelkem.

Tudjam a jövőt és a titkokat,

miket az ész csak vakon tapogat,

legyen enyém a földnek minden tudománya,

ha oly okos lennék is, mint az angyalok,

s hitem bár nagyobb volna,mint a Himalája,

szeretet nélkül semmi sem vagyok.

S osszam szét bár a szegényeknek minden kincsem,

mindent,amit erőm s verejtékem terem,

ha szeretet nincsen,

mit használ az nekem.

A szeretet türelmes, engedelmes,

a szeretet mindig másoknak kedvez,

gonoszságra, bűnre sohasem lázad,

ikertestvére ő az igazságnak,

nem féltékeny és rosszat nem akar,

a szeretet élet és diadal,

nincs benne nagyravágyás, nincs harag,

az mindenkinek mindent odaad,

mindent remél, mindent elhisz s ha kell,

töviskoronát visel.

Jön a kor, s betelnek a prófétálások,

jön a kor és megszűnnek a nyelvek,

nem lesz nóta, nem lesz ima,sem átok,

s tudományok sem lesznek,

de a szeretet mindig élni fog.

Most még sok minden érthetetlen itt lent,

de egykor nyílt fény lesz minden homály, titok,

egykor színről-színre meglátjuk Istent.

Az Úr nekünk ködös életútra

három mécsest adott.

Nélküle bús lábunk, bús

útvesztőbe jutna.

Előttünk három fénysáv izzik, ing, vakít:

a szeretet, a remény és a hit.

S köztük a szeretet a legnagyobb.