Áprily Lajos: Március

Áprily Lajos: Március

A nap tüze,látod,

a fürge diákot

a hegyre kicsalta:a csúcsra kiállt.

Csengve,nevetve

kibuggyan a kedve

s egy ős evoét a fényre kiált.


Régi kiszáradt

tó vize árad,

néma kutakban a víz kibuzog.

Zeng a picinyke

szénfejű cinke

víg dithyrambusa: dactilusok.


Selymit a barka

már kitakarta,

sárga virágját bontja a som.

Fut, fut az áram

a déli sugárban

s hökken a hó a hideg havason.


Barna patakja

napra kacagva

a lomha Marosba csengve siet.

Zeng a csatorna,

zeng a hegy orma,

s zeng - ugye zeng, ugye zeng a szived ?